Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. Amikor az alig 19 éves József főherceg - a Habsburg Birodalom részét képező - rendi magyar állam közigazgatásának legfőbb vezetője lett, még élénken élt az ún. magyar jakobinus szervezkedés sokkhatásának emléke. Így egy ideig a fiatal nádor maga is azon gondolkodott, hogy saját, bizalmas megfigyelő-hálózatot szerveztet a magyarországi közhangulat, elsősorban a városok belviszonyai pontosabb szondázására. Ám hamarosan fordult a kocka: a napóleoni háborúkban elszenvedett kudarcok kapcsán az udvari körök sikerrel feketítették be a főherceget, alaptalanul őt okolva a magyarországi elégedetlenségekért. Noha az uralkodó öccsének, Józsefnek dinasztikus hűségéhez aligha férhetett kétség, mégis a bécsi tanácsosok, miközben a felterjesztéseit referálták, fokozatosan mintegy falat húztak I. Ferenc császár és öccse közé, módszeresen rombolva a testvérek közötti bizalmat. Így történt, hogy 1805-től a birodalmi titkosrendőrség parancsot kapott József nádor megfigyelésére! Erre elsősorban a pozsonyi országgyűléseken került sor. A besúgók azt hitték, nagy "fogásra" tettek szert, amikor úgy vélték, a nádor külön, "saját" titkosrendőrségének jutottak nyomára - pedig csak a Schedius Lajos egyetemi tanárral és Miller Jakab Ferdinánd könyvtár igazgatóval folytatott, amúgy természetesen nagyon is informatív levelezését értékelték félre. Ám az sajnos igaz volt, hogy Mednyánszky János báró helytartótanácsos és Majláth János gróf jogügyigazgató rendszeresen küldött titkos jelentéseket a saját öccséről a királynak. Az 1811. évi diétáról majd ezer titkos jelentés maradt fenn, amelyek egy része kifejezetten a nádor rágalmazásával, vagy legalábbis kétes helyzetének, s indítékainak sokszor rosszindulatú tendenciózus találgatásával foglalkozott. Még szerencse, hogy az a pletyka már Ferenc császárnak is sok volt, hogy - az egyik konfidens szerint - maga a császárné, Mária Ludovika főhercegnő netán titkos szerelmi viszonyt folytatna Józseffel. A gyanúra az adott okot, hogy leveleikben mindketten panaszkodtak arra a kegyenc uralomra, amely szerintük a császárt elszigeteli valódi híveitől és jóakaróitól. rendező: Bertha Lívia
widerrufen.