Az Irodalomtörténeti Akadémia Magyar Intézete ülésén dr. Kari Ernő irodalomtörténész megvédi disszertációját, s ezzel elnyeri a "tudományok doktora" fokozatot. A disszertáció Szalkai Mihályról, a századelő nagy magyar írójának munkásságáról szól. A fiatal tudós barátnőjével, Pirikével ünnepel éppen otthon, amikor váratlan vendég érkezik. Az ismeretlen férfi Szedlák Márton irodalomtanár Mezőszegről, aki a kezdeti udvariaskodó mondatok után a lényegre tér: bevallja, ő Szalkai Mihály író, és szeretné megcáfolni a történész néhány állítását. Kari nagyon megijed, s kéri a nyugdíjas tanárt, hallgasson erről, ha jót akar, hiszen neki köszönheti, hogy a középszerűnek sem mondható íróból nemzeti klasszikust faragott. Bár az öreg nagyvonalúan megígéri, hogy így lesz, a hallgatása egyre többe kerül a fiatal kutatónak. Szedlák ugyanis nem akar visszautazni szülővárosába, inkább Pesten marad. A vendéglátás, s az öreg társasági életének finanszírozása egyre reménytelenebb anyagi helyzetbe sodorja...