Szent életű, litéri munkáslányt. A szentatya korábban engedélyezte a dekrétum kihirdetését, az 1921-ben Szigligeten született hívő boldoggá avatásáról, akit a hit iránti gyűlöletből öltek meg 1945-ben a Veszprém közelében lévő Litéren. Bódi Mária Magdolna nem kapott vallásos nevelést, ám ennek ellenére elsőáldozó lett, Jézus iránti elkötelezettsége egyre nőtt. Még az alvás helyett is imádkozott, hogy közelebb lehessen az Úrhoz. A második világháború idején a nőket tisztaságuk megvédésére buzdította, és elhatározta, hogy élete feláldozása árán is megtartja Jézusnak tett szüzességi fogadalmát. A szovjet csapatok 1945. március 23-án érkeztek Litérre, ahol akkor a fiatal nő lakott. Két fegyveres szovjet katona a bunkerban megtámadta a társait védelmező lányt, aki ellenállt, és ekkor az egyik katona agyonlőtte. De mégis mit jelent maga a boldoggá avatás, mitől nevezhető szent életűnek valaki, és mi kellett ahhoz, hogy Ferenc pápa Bódi Mária Magdolna vértanú boldoggá avatása mellett döntött, és miképp zajlik majd április 26-án Veszprémben a szabadtéri esemény? Műsorunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Szerkesztő-műsorvezető-riporter: Felszeghy Csaba